IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉG HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA

A község első okleveles említése 1283-ból ismert Hurva alakban. Első lakói feltehetően horvát telepesek voltak. A tizenhetedik század elejétől eredeti neve mellé a Disznós előtag került, a legenda szerint a környék sűrű erdeiben disznóttenyésztő lakosságáról, illetve a horvát betelepülőkről kapta, megkülönböztetésül a közelben levő másik Horvát nevű településtől (ez ma Bánhorvát). A Disznóshorvát elnevezést 1950-ben Izsófalvára változtatták, az itt született híres szobrászművész, Izsó Miklós (1831-1875) tiszteletére. Az itt előkerült leletek alapján már a népvándorlás korában is lakott volt a település. A törökdúlás alatt többször elnéptelenedett. A tizennyolcadik század elejétől lassú fejlődésnek indult a falu. Az első magyarországi népszámlálás (1786-87) 908 főt talált Disznóshorváton. Nagyjából ez a lélekszám megmaradt a tizenkilencedik század végéig. Ekkor szénbányászat kezdődött itt, a népesség ugrásszerűen megnőtt, két bányatelep, Ormospuszta és Rudolftelep alakult ki területén. A bányászat fénykorát a 60-70-es években élte, és az 1971-ben nagyközséggé vált település lakói számára viszonylagos jólétet biztosított. A nagyüzemi szénbányászat 1977-ben szünt meg, jelenleg két kisebb szénkül fejtés működik a falu határában, amelyek egy-két évre elegendő szénkészlettel rendelkeznek. A 80-as évektől jelentős volt az elvándorlás mértéke, valamint 1993 január 1-én Ormosbánya, míg 1994 december 11-én Rudolftelep vált ki Izsófalva településből, így vált az 5000 lakosú nagyközség 2000 lakosúvá.

© 2002-2019 Me-NET Kft. - Miskolc • Impresszum