|
Az
Egressy-család
 |
A
magyar kultúra két kiemelkedő alakját, Egressy
Gábor (1808-1866) színészt és öccsét, Egressy
Béni (1814-1851) zeneszerzőt, írót szoros
szálak fűzték a községhez. Édesapjukkal, Egresi
Galambos Pál (1770-1827) református lelkésszel
kerültek Disznóshorvátra, akit
1826 áprilisában választott meg
a helyi református egyház prédikátorává. (Az apa
egy s-sel és i-vel írta a nevét.)
Amikor a faluba érkeztek, Béni a
sárospataki kollégium kisdiákja
volt, Gábor pedig pályaválasztás
előtt álló 18 éves fiatalember.
Az 1826. évi nyári szünidőt mindketten
a disznóshorváti atyai házban
töltötték. A nagyobbik fiú innen szökött meg kétszer
is, hogy régi álmát valóra váltva színész legyen.
Édesapja mindkétszer hazahozta, de harmadszorra
sikerült a terve, és Rozsnyón
csatlakozott egy vándor színtársulathoz, hamarosan
színpadra is lépett, s idővel az egyik legkiválóbb
magyar színész lett belőle.
Egyes visszaemlékezések szerint ez annyira megviselte
Egresi Pált, hogy belebetegedett,
és 1827. július 18-án elhunyt;
20-án helyezték örök nyugalomra
a disznóshorváti temetõben. Lelkészi
hivatalát legidősebb fia, ifj. Egresi
Pál (1800-1855) vette át káplánként 1829
márciusának végéig. Vele maradt a községben
az özvegy is. A két kisebb fiú valószínűleg gyakran
meglátogatta édesanyját, Béni
pedig a szünidőket is itt töltötte. 1835
májusától 1838 májusáig ismét Pál
volt a falu református lelkésze. Halála
után édesapja mellé temették.
Az időközben híressé vált Gábor és Béni
többször megfordultak a faluban (bátyjuknál, majd
amikor ő végleg eltávozott, édesapjuk síremlékénél).
Gábor az 1860-as években
barátságba került Izsó Miklós (1831-1875)
szobrászművésszel, aki mellszobrot készített róla.
Az Egressyi család emlékét ma utca és
Gábor mellszobra őrzi Izsófalván.
BÉLYEG
EGRESSY BÉNIRŐL
2014.május
9-én négy bélyeget tartalmazó kisívet adott ki
a Magyar Posta Egressy Béni születésének 200.
évfordulója alkalmából. A Szózat zeneszerzőjének,
nemzeti operáink szövegírójának, valamint családjának
községünkkel való kapcsolatáról honlapunk más
helyein (például a Mozaikok Izsófalva múltjából
című könyvben) olvashatnak az érdeklődők.
|