Az Egressy-család

A magyar kultúra két kiemelkedő alakját, Egressy Gábor (1808-1866) színészt és öccsét, Egressy Béni (1814-1851) zeneszerzőt, írót szoros szálak fűzték a községhez. Édesapjukkal, Egresi Galambos Pál (1770-1827) református lelkésszel kerültek Disznóshorvátra, akit 1826 áprilisában választott meg a helyi református egyház prédikátorává. (Az apa egy s-sel és i-vel írta a nevét.)
Amikor a faluba érkeztek, Béni a sárospataki kollégium kisdiákja volt, Gábor pedig pályaválasztás előtt álló 18 éves fiatalember. Az 1826. évi nyári szünidőt mindketten a disznóshorváti atyai házban töltötték. A nagyobbik fiú innen szökött meg kétszer is, hogy régi álmát valóra váltva színész legyen. Édesapja mindkétszer hazahozta, de harmadszorra sikerült a terve, és Rozsnyón csatlakozott egy vándor színtársulathoz, hamarosan színpadra is lépett, s idővel az egyik legkiválóbb magyar színész lett belőle.
Egyes visszaemlékezések szerint ez annyira megviselte Egresi Pált, hogy belebetegedett, és 1827. július 18-án elhunyt; 20-án helyezték örök nyugalomra a disznóshorváti temetõben. Lelkészi hivatalát legidősebb fia, ifj. Egresi Pál (1800-1855) vette át káplánként 1829 márciusának végéig. Vele maradt a községben az özvegy is. A két kisebb fiú valószínűleg gyakran meglátogatta édesanyját, Béni pedig a szünidőket is itt töltötte. 1835 májusától 1838 májusáig ismét Pál volt a falu református lelkésze. Halála után édesapja mellé temették.
Az időközben híressé vált Gábor és Béni többször megfordultak a faluban (bátyjuknál, majd amikor ő végleg eltávozott, édesapjuk síremlékénél). Gábor az 1860-as években barátságba került Izsó Miklós (1831-1875) szobrászművésszel, aki mellszobrot készített róla. Az Egressyi család emlékét ma utca és Gábor mellszobra őrzi Izsófalván.

BÉLYEG EGRESSY BÉNIRŐL

2014.május 9-én négy bélyeget tartalmazó kisívet adott ki a Magyar Posta Egressy Béni születésének 200. évfordulója alkalmából. A Szózat zeneszerzőjének, nemzeti operáink szövegírójának, valamint családjának községünkkel való kapcsolatáról honlapunk más helyein (például a Mozaikok Izsófalva múltjából című könyvben) olvashatnak az érdeklődők.